Centi_30.jpg 491

 

 

 

 

Január 14. Szerda

 

Beosztottak a kenyér-előkészítőbe. Egy hatalmas géppel kell kilós kenyereket felszelnem. Mindig az előző napi kenyeret vagy a régebbit, mert a friss, puhát nem vágja el a kés. Emiatt minden nap száraz kenyeret kapnak a katonák. Dübögött a gép, suhogott a kés, rakosgattam a kenyeret. Egyszer csak piros pöttyök jelentek meg a kés feletti átlátszó, műanyag védőburán. Kikapcsoltam rögtön, néztem a kezem.

Jézus, csak nem vágtam el?

Nem! Akkor mi a szar ez?

Lebontottam a burkot. Benn pihegett a kenyér, az utolsó, amivel végzett a gép. Kicsit megemeltem.

AAAaaahhhh….elhányom magam!

Most meg egy komplett egércsaládot végeztem ki, jól átáztatták a kenyér belsejét.

Ekkor látom csak, a késen is szürke szőrszálak fityegnek.

Hátrébb léptem. Gyorsan átnéztem a többi kenyeres ládát, nem akarok komplett lakótelepeket rombolni.

Ekkor bedugta a fejét egy idősebb szakács, s benyújtott egy fejedelmi, virágmintás kendővel letakart kosarat.

– Készíts elő egy kiló kenyeret a tiszteknek ebbe. Azonnal jövök érte.

Elmosolyodtam.

Ügyesen kiemeltem a kis koporsót a szeletelőgépből, és óvatosan – hogy ne csússzon szét - belehelyeztem a kosárba, lesepregettem a kenyér tetejéről a szőrt, s ízlésesen letakartam a kendővel. Berobogott a srác, a kezébe nyomtam a kosarat, és amint kiment, gyorsan letakarítottam a gépet. Néhány perc múlva őrjöngve lépett be újra. Elém hajította a kosarat.

– Mi a szart adtál nekem te szerencsétlen állat! Mi ez a gusztustalanság?

Mintha nem láttam volna még, fölé hajoltam, és elhúztam a számat.

– Atyaég, de undorító!

– Adj egy másikat! És máskor jobban figyelj, mert letépem a fejed kopasz!

Kirohant a helységből, s én fütyörészve folytattam a sarabolást.

Este megint hólapátolás. Az öreg katonákat továbbra is teherautókkal viszik különböző helyekre, tegnap a belvárosban dolgoztak, a főbb utak valamelyest járhatóak, a kisebb utcákat kellett hómentesíteni. Viszont látnak kinn lányokat és ettől sugárzó arccal térnek vissza a laktanyába. Vágyakozva isszuk magunkba a másod- és harmadkézből kapott csajozós sztorikat, még olyat is hallani, hogy a lány visszafordult, amikor füttyögtek neki.

553149_516674068373189_806428211_n.jpg
(Forrás: Retro, made in Hungária, Facebook csoport)

A Zala Hírek online archívuma:

A január 14-ei lapszám szerint megfeszített erővel küzdöttek megyénkben a tél rohamaival:

Megdőlt a hidegrekord a megyeszékhelyen
"Tegnap reggel öt órakor mínusz 26,8 fokot mértek Zalaegerszegen, s ez a január 13-án eddig mért hidegrekordot - 1980-ban "csak" 18,2 fokot mértek - jócskán megdöntötte." - írta az újság. A január 14-i lapszám címlapfotója: a képaláírás szerint hófalat bont a sényei úton Dóczi János a hómaróval


Szolgáltatási, ellátási helyzetkép (szalagcímek az újságból):
- Megoldódott a megye kenyérellátása
- Elegendő hús- és hentesárú
- Munkában a honvéd-tejesek
- Termelnek a zalaegerszegi gyárak

Németfalut kedden hajnalban szabadították ki a hó fogságából - Fotó a január 14-i lapszámból

A bejegyzés trackback címe:

https://surrano.blog.hu/api/trackback/id/tr744905253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

johnibyg 2013.01.14. 14:39:12

Ha másra, akkor fogyásra csak jó volt a sereg... Valamit kaptál az egeres kenyér miatt?