Centi_30.jpg456

 

 

 

 

Február 18. Szerda

Sosem gondoltam volna, hogy a szervezetem károsodás nélkül viseli a hajnal 4 órás kelést. A kiképzésen ez természetes volt, de reméltem, hogy csak addig tart. Kicsit meglepett a tény, hogy ezentúl itt is ötre járok szolgálatba. Borzalom.

Nocook.jpgA konyha csak relatíve az, nem főzünk, hanem csak tálalunk, mert a kaját a közeli reptér cathering-jéről hozzák. Azt esszük, amit a reptéri dolgozóknak főznek. Nekem csak az a dolgom, hogy reggel teát főzzek, előkészítsem az ételt a kiadáshoz és kiosszam. Rendben kell tartani a konyhát, de mivel nem nagy, nem okoz gondot. A mosogatáshoz konyhamunkásokat rendelnek le a századoktól, azt nem nekem kell csinálnom. A komplett laktanya irigyel, a legjobb szolgálatnak tartja mindenki és valóban már a mai napon érzem annak a hatását, hogy enyhül a kifejezett katonai fegyelem, ugyanis kértem kimenőt, hogy fogorvoshoz tudjak menni. Arra hivatkoztam, annyira fáj, hogy nem tudom kiosztani az ételt délben.
Ez egyáltalán nem igaz, semmi bajom, csak szerettem volna tudni, hol a határ.
Hivatalosan véget ért a kiképzés, most azon a helyen vagyok, ahova tervezve voltam az elejétől kezdve. Most azt a funkciót töltöm be, amire a határőrség a saját működése  érdekében kitanított. Mostanra kész van, kész vagyok, most már része vagyok, most már működtetője vagyok. Vagyis teljes jogú tagja. De egyáltalán nem a saját akaratomból vagyok itt. Nem is akarnék itt lenni, ha én döntenék. Mégis itt kell lennem elég sokáig. Viszont bárhol jobb lenne, mint itt. A laktanyán kívül jó volt. Minden olyan perc amit kinn lehet tölteni, ajándék. Mert ugyan kinn van az ember, az mégis ebbe az időbe számít bele. Kinn kell lenni sokat. És most mivel állandó tag lettem, talán most már lehetnek személyes gondjaim.
Például fáj a fogam. Ha már sikerült kimennem, persze nem baj, ha belenéznek a számba, rendbe tesszük, amit kell.
Tehát elmentem a parancsnokomhoz, hogy ki akarok menni.

Hortományi alhadnagy fontoskodva cuppog az asztala mögött. Folyamatosan cuppogtat a szájával, ezért a laktanyában a Cupi, Cuppogó a beceneve, de hívják őt nemes egyszerűséggel Öregnek is. Az a gyanúm, hogy nem a kora miatt, hanem a szenilitása ad rá okot. Most gondosan kanyarítva megírja a kimenőmet, cuppogások közt a szája szélét nyalja. Jelzi, hogy csak nekem írja most meg, mert egyébként ez az írnok dolga, de ő most a szabadnapját tölti. Mivel ma este lesz a leszerelő vacsora, ott már nekem kell a hivatásos tiszteknek felszolgálnom, tehát menjek ki gyorsan és igyekezzem vissza. Előtte még szaladjak el, vegyem fel a fegyverem, szakács vagyok, de mégiscsak katona.

Legyen igaza.

A bejegyzés trackback címe:

https://surrano.blog.hu/api/trackback/id/tr274929914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oldm4n 2013.02.18. 14:38:15

Ezek szerint ti is onnan kaptátok a kaját. Kíváncsi vagyok, ettetek e ti is a messze földön híres narancsos kacsából! :D Én ott ettem először kacsát. Tulajdonképpen jó lett volna, csak az én ízlésemnek túl zsíros. Így maradtam a malachusinál. :D (Ezek szerint csak megúsztad a főzést!)

Dvorszky határőr 2013.02.20. 15:37:56

@Oldm4n: Hát hogy messze földön híres lett volna azt nem tudtam, de talán kétszer volt kacsa valamilyen formában. De azért az igaz, hogy néha meglepően jó kajákat kaptunk, halat meg igazi malacsültet. Voltak félresikerült dolgok, de alapvetően panaszra nem volt okunk. :)

Oldm4n 2013.02.20. 17:45:37

Volt osztálytársam Szentkirályszabadjára került a szitakötőkhöz. Ő mesélte, hogy a díszebéd úgy nézett ki náluk az eskü után, hogy ami páncélost találtak lejárt, vagy lejárat közeli szavatossági idővel az M-zárolt készletben (tudod, lencse, sárga meg zöldborsó 52-ből, meg persze a bab 63-ból) azt összeöntötték egy lábasba és ezt szolgálták fel a katonáknak. Trutymalék névvel illették ezt a meglepően főzelékre emlékeztető dolgot. Képen láttam. Iszonyú lehetett... Na, ehhez képest a narancsos pekingi kacsa...

johnibyg 2013.02.20. 21:03:04

@Oldm4n: Ő mikor volt katona, csakhogy időben elhelyezhessem.

Oldm4n 2013.02.20. 21:09:14

1989/III. vagy IV. vonulás, mindjárt a szakmunkás után. Én lógós voltam, érettségiztem, s nem akaródzott novemberben kopasz lenni, (90/IV lettem volna eredetileg, de kisírtam eggyel későbbit) így 91/I.

Maczi 2013.10.14. 23:58:37

Az az írnok mindig szabadnapos volt, mert Cupi csókosa volt. :)

A kaját nem a repülős cateringtől kaptuk, hanem a D portánál levő ferihegyis dolgozók étterméből, így mindig ehető volt. :) Vasárnap este nem főztek, így akkor hideg volt nálunk is a vacsora.
Viszont néha "bérbe" adtak pár katonát a repgépes cateringbe is és akkor esténként a törzsszakasz előrecsomagolt finomságokat evett. :)