Centi_30.jpg401

 

 

 

Április 14. Kedd

Ma be voltam írva szabadnapra, nem tudom miért, abban reménykedtem, hogy kimehetek. Már kimenőben mentem kötelékre is, ott tudtam meg, hogy nincs is könyvem. Kis nyomozás kezdődött, hogy hol van, vagy miért nincs. A pár nappal ezelőtti esemény miatt még konkrét büntetést nem kaptam, tehát elvileg mehetnék.
Mondom az AE ügyeletesnek, hogy szabira megyek, nyilván elkeveredett a könyvem, húzgálja a fiókokat, ő is ideges, mi van, ha ő keverte el? Én meg nem oszlatom el ezt a kételyt, hanem nógatom, hogy a legalsóba is nézzen be.

Aztán eltűnik a Cupi irodájában és nagy sokára hozza a hírt.

– Le vagy húzva szabadnapról, Nitró lehúzatta a mai napot, holnap reggel nyolckor mehetsz ki, délután ötig.

düh.jpg

Úgy nézem Nitró nem viselkedik rendesen! Ráadásul tök logikátlan, hogy nem Cupi húzott le. Nem értem én a hadsereget.
Elég megalázó a többiek előtt és a röhögő Nitróval a hátam mögött levenni a kimenőt. Ennél látványosabban nem is lehetne demonstrálni, mekkora lukra futottam ma. Nem szólok senkihez, Nitró mondatait, hogy na mi van, szellőztetem a kimenőm, vagy csak nem máshogy terveztem a mai estét, lehet, hogy ma nem én dugom a barátnőmet, szóval ezeket most nem kis erőfeszítéssel, de elengedem a fülem mellett.
A többiek csak néha és kényszeredetten mosolyodnak el, inkább megilletődötten figyelnek. A szabadnap megtagadása ez egyik legkeményebb büntetés. Sokan csak azoknak a pillanatoknak, perceknek, óráknak élnek itt benn, amit kinn töltenek, olyan ez nekik, mint köldökzsinór, mindig ki kell menniük, hogy ne szakadjon el, és remélik, hogy az előző heti szabadnap emléke kitart a következőig. Emiatt, az ilyen helyzetek, amikor valakitől megtagadják a kimenőt, mindig tartogattak meglepetést, mindig lehetett számítani arra, hogy egy nem várt dühkitörésben oldja fel a delikvens az indulatait. Gyanakodva figyeltek, de igyekeztem úgy tenni, minta mi sem lenne természetesebb, hogy ruhát váltok és itt maradok benn.

A bejegyzés trackback címe:

https://surrano.blog.hu/api/trackback/id/tr835025834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oldm3n 2013.04.14. 12:27:43

Irigylem a türelmét határőr! Én már rég levittem volna a törzsépület mögé ezt a kisgyereket és a szart kiütöm belőle...

(h)öreg 2013.04.14. 15:29:56

T.A.tizedes.Egy év múlva főtörzs.megérdemelné,hogy kiírjam a nevét
Ha azt mondom,hogy a csizmatársai sem csípték,árnyaltan fogalmaztam.

dwr 2013.04.14. 18:05:34

Azért ilyen mocsokságra nem emlékszem a törzsszakasznál töltött időm alatt 90-91-ből.Az hogy BT-zel (benntöltendő szabadnap)kisbarátom, előfordult, de nem volt jellemző.Összességében valahogy más volt az egész hangulat, jelentősen jobb, emberibb annál amit Dvorszki Hör leírt. Itt jegyezném meg, hogy valóban terjedt egy szóbeszéd arról milyen kemények voltak a 90-ben augusztusban,ill előtte leszerelő korosztályok.

Rollende Landstrasse 2013.04.15. 02:37:30

@dwr: Én ugyan nem HÖR voltam, hanem MN, de a hangulat nálunk bizony ilyen volt. A mi századunk szerencsés volt, de az egyik kihelyezett századunkról rémtörténeteket meséltek. Ez ahhoz képest intellektuális elmeharc.

Persze Dvorszky is feszegeti a pofonládát.

Oldm4n 2013.04.19. 12:39:28

dwr - Akkor MI váltottunk TITEKET... :D Nekünk már nem is nagyon meséltek 91-92-ben ezekről az időkről. (Mondjuk ezek szerint ki mesélt volna?)

Dvorszky határőr 2013.04.22. 12:19:14

@Rollende Landstrasse: @dwr:
Én azt gondolom, hogy a Ferihegyi FEP nem volt igazán kemény hely, egy határmenti örsön vagy nyúl laktanyákban biztos sokkal durvább sztorik is megtörténtek,
inkább csak én voltam nehezen kezelhető, én rontottam mindig a helyzetemen, szóval valóban feszegettem a pofonládát. :)