Centi_30.jpg170

 

 

 

 

December 1. Kedd


Éjszaka Ferihegy 1-re vittek.
Már nagyon hidegek vannak, egész nap olyan érzésem volt, olyannak láttam az eget, hogy havazni fog.

Éjjel szállongott ugyan a megfagyott, a gépekről apró szemcsékben leváló pára, de ez nem hó, még ha ugyanolyan tétován bolyonganak is a térben, mint az első könnyű hópelyhek.
Tíztől éjjel kettőig kinn álltam egyfolytában és addigra szép fehér váll-lapokat kaptam és ahogy pislogtam, azt is éreztem, hogy a szempilláim is fehérre festette a párakristályokat terelgető béna kis szellő.

Délben, nem sok alvás után keltettek, hogy Rövid Ugrással Tranzit-őrségbe megyek. Ráadásul 24 órában, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy váltanak majd, mintha kapuőr lennék a laktanyában, vagyis négy óránként. Ez valami újítás, mert ez a tranzitőrségesdi nincs még nagyon kidolgozva. Eddig is elég ad-hoc módon intézték mindig, mintha ez a szolgálat még csak mostanában kezdene bevezetésre kerülni, és a tiszteknek nem lenne konkrét elképzelésük, hogy milyen is legyen. Valóban, a Sasok mondják is, mert kicsivel öregebbek, mint mi, hogy ők se emlékeznek sok ilyen szolgálatra, mintha ezek most szaporodnának fel. Valami változóban lehet a világban, mert mintha szökdösnének a népek otthonról.

Most egy líbiai fél család, vagy mi a fene érkezett tegnap, és persze nem tudni meddig maradnak. Azt gyanítom, ma még biztosan, vagyis a 24 órás szolgálatom kihúzom itt mellettük.

Genyóság amúgy amit velem csinálnak, mert az éjszakai szolgálatból Rövid Ugrással 24 órás szolgálatba tenni az kifejezett rosszindulatra vall. Nyilván szétesem a végére a fáradtságtól.
Mondjuk legalább nincs hideg az épületben.
A líbiaiak a Ferihegy 2 tranzitját szállták meg, fura összeállítású csapat, nem tudtam a dolgot hová tenni, két férfi és három, nagyjából egyforma korú kb. 10 éves fiú. Hogy ez egy nagy klán férfiállománya, vagy egy szűkebb családé, vagy két fél család, nem tudom.
Hol vannak az asszonyok, az anyák?
Velük nem sikerült komolyabb kontaktust kialakítani, hülyén néztek rám, ahogy a szokásos kézjeleimmel kérdezgetni akartam őket, ellenségesen rázták mindenre a fejüket, a kölkeik meg mögöttük röhögcséltek. Dühösen vonultam félre, rohadjatok meg, gondoltam, legyen veletek jó fej a kivégzési illetékes, aki majd otthon vár titeket.
De csak én gondoltam, hogy ezzel le van zárva a dolog, mert ugyan a férfiakkal megszűnt a kapcsolatfelvétel, a kölköket ez nem zavarta. Először csak összetorlódtak előttem pár méterrel egy kupacba és egymást lökdösve vihorásztak néha vagányan, néha szégyenlősen, majd kisebb kirohanásokat intézett némelyik felém, azt játszva, hogy közelebb mer jönni hozzám, ne adj isten megérinteni.

Nem voltam barátságos, bár igyekeztem jó képet vágni hozzá, de nem nagyon ment. Nem is nagyon reagáltam le, és azt hiszem itt hibáztam. Mert felbátorodtak és egészen közel jöttek és piszkálni kezdtek.
Valahogy nem látszott, hogy gyerekek.
Mintha kicsi, gonosz, erőszakos felnőttek lettek volna.
Lehet, hogy attól tűntek annak, mert ugyanúgy inget és világos szövetnadrágot viseltek, akár a férfiak, lehet, hogy azért, mert a frizurájuk is olyan volt, de lehet, hogy az arab gyerekek mind ilyen koravének, nem tudom, mindenesetre valamiért viszolyogtam tőlük.

arabkölkök.jpgAztán meg felbátorodtak és folyamatosan piszkáltak. A pisztolytáskát, a gumibotot, a sapkámat, mindezt egyszerre és hangoskodva. Értem én, hogy ezek a szarok tetszettek nekik, és lehet, hogy ez a fajta közvetlenség, hogy nekem dőlnek, rám támaszkodnak, meg hogy mosolyogva ugyan, de nyúlkálnak, ez otthon náluk természetes, de engem halálra idegesített.
Azt is láttam, hogy a líbiai férfiakhoz is így közelítettek, de én megilletődtem ettől.
Folyamatosan karattyoltak, piszkáltak, én meg hol innen, hol onnan fejtettem le a kezüket. És amikor nem bírtam az egyikük erőszakoskodását, megfogtam a kézfejét, erősen megropogtattam, majd durván hátrébb löktem. Ő felkiáltott a fájdalomtól és felém akart csapni a kezével, ekkor hirtelen felálltam és ha nem pattan fel az egyik férfi szintén, valószínűleg lekeverek a gyereknek egy pofont. Az ember nekem kiabált, én neki, aztán mindketten a gyerekeknek. Én azt kiabáltam neki magyarul, hogy vigye innen a büdös kölkeit, ő meg feltételezem azt, hogy hozzájuk ne merjek nyúlni.

Végül az ember maga mellé parancsolta a falkát, és ők meg durcásan és ellenségesen méregettek. Én elhatároztam, hogy az elsőt, amelyik ezek után felém jön, figyelmeztetésképp lelövöm. De aztán arra gondoltam, hogy amilyen faszok a tisztek, még lehet, hogy valahogy ezt is megúsznám, de ha van Isten és nem olyan hülye, mint a vezérkar, akkor biztos nem helyeselné, ezért annak rendje és módja szerint elszégyelltem magam, hogy micsoda hülyeségek jutnak az eszembe.
De azért a maradék három órát ugyanolyan duzzogva töltöttem, mint ők.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://surrano.blog.hu/api/trackback/id/tr175622238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bagamoyo 2013.12.01. 11:35:05

Igen, a tranzitőrség, egy évvel később sem tartozott a jól megszokott szolgálatok közé. Ennek ellenére az az érzésem, Te jóval gyakrabban voltál mint az átlag.. Én életemben kb 1 tranzitőrt adtam.
Mondjuk én egy geci kutügy voltam már később.. :)

paveway 2013.12.01. 12:10:50

A pár nappal ezelőtti, palesztin faszis történet után mi a bánatnak próbáltál kommunikálni velük? Ahelyett, hogy még az ő közeledésüket is letörted volna azonnal.

zweitakt 2013.12.01. 14:33:20

ilyen esetekre nem vonatkoztak a felállított őr kötelmei?
Mondjuk, hogy a felállított őr az örhelyre ill. magához saját felvezetőjén és az őrparancsnokon kívül senkit nem engedhet?
Vagy inkább a fogolykísérőre vonatkozók voltak az irányadók? Ott sem engedheti az őrizetest magához, hacsak nem kényszerítő intézkedést (értsd:gumibitizást, bunyót, bilincset) foganatosít.
Egyáltalán: volt valami eligazítás, hogy pl. mekkora területen mozoghatnak, neked hol kell tartózkodni, vagy efféle?
Merthogy ahogy eddig írtad, a körülmények alapján bármikor lefegyverezhetett volna két belevalóbb férfi. Nem féltetted a saját biztonságodat? Akkoriban aki a közel-keletről jött, az szinte mind átesett már a tűzkeresztségen, és nem ijed meg egy suhancnyi bakától, aki még sosem lőtt emberre. Nekem kissé feláll a hátamon a szőr, amikor a tranzitőrségről írsz... Ez egyáltalán nem volt rendesen megszervezve. Asszem jól láttad, ha lelőttél volna valakit, azt vagy megúszod, vagy együtt mentek az illetékes elöljáróiddal együtt kufsteinbe. Vazze, szar egy helyzet. Akármi történik, szabályosan nem tudsz "ráténykedni"!

szepi79 2013.12.02. 15:11:08

@zweitakt: nekem is ugyanezek voltak a fejemben olvasás közben. ha nagyon ki akartak volna a férfiak szabadulni, simán letarolják a határőr elvtárst, akár a gyerekeket előre küldve "fedezékként", valahogy úgy, mint ahogy fent olvashattuk.

Dvorszky határőr 2013.12.05. 14:03:52

@bagamoyo: Az a gyanúm, olyan lehettél, amit Binderről írtam a 374-es napnál. :)

Dvorszky határőr 2013.12.05. 14:04:46

@paveway: nemntom mér közeledtem, szerintem azért, mert nagyon barátkozós fajta voltam :))))

Dvorszky határőr 2013.12.05. 14:09:45

@zweitakt: @szepi79, első ezen a néven: Fogalmam sincs mik vonatkoztak a tranzitőrre, mik lettek volna a feladatok, mikor kellett volna közbelépnem, semmit nem mondtak, még csak eligazítás se nagyon volt, annyit tudtam amennyi szájhagyomány útján a váltások átadtak egymásnak. Szerintem a tisztek is úgy voltak vele, hogy úgyse lesz semmi, nem erőltették, hogy beavassanak. Amúgy meg egy szocialista országba beszökni, nem volt valami nagy divat, nem lehetett eltűnni a tömegben, ezt még a tisztek is tudták szerintem, meg a tranzitba lévő arcok is. Mondjuk kiszöknek a reptérről, mit csinálnak? nem ismerik a várost, azt se tudják hol vannak. Szerintem sose lett volna semmi, nem én voltam a tranzitőri minőségemben riasztó, hanem egy ilyen szökés értelmetlensége látszott jól.
:)