Szabadsag-szobor-Budapest-IMG_0297.jpg

1988. május 18. – 

 

 

 

 

 

 

1988. május 19. csütörtök


Bár felhúztam az órát 8-ra, még az előtt ébredtem, hogy csörgött volna. Kinyitottam a szemem és lassan körbenéztem. Kerestem a tányérsapkát.
De nincs.

Nincs ám! És nem is lesz.
Soha.
Csak ha akarok és veszek.

Tegnap véget ért egy rossz álom.
540 napig tartó rossz álom.

Azt álmodtam, hogy eltöltök katonaként másfél évet, tizennyolc hónapot, 76 hetet, 540 napot, 12960 órát, 777600 percet, számolhatatlanul sok és kíméletlenül hosszú pillanatot.

Ötvennégymillió-négyszézharminckétezer szívdobbanást áldozva rá.

Vége.

Új nap van.

A szabadság első napja.

Kelni kell.

Dolog van.

A szabadság fokán kell ma állítani.

Tegnap civil lettem. Ma újra állampolgár vagyok. De világpolgár kell legyek.

Kipattantam az ágyból, összeszedtem magam, elmeséltem Anyunak, hogy milyen volt a tegnap este, aztán rohantam a XV. kerületi Tanács Igazgatásrendészetére és beadtam az útlevélkérelmem. Több okom is volt rá.

Egyrészt, mert akartam.

Utazni szeretnék, és ha kaphatunk világútlevelet, akkor nekem legyen.

Utazni akarok.

Repülni.

Látni, hogyan működik a reptér az utasokért.

Világot akarok látni.

Másrészt meg sietnem kell. A katonai aktám átkerül a Határőrségtől a Honvédséghez, talán ez előrébb való, ezt intézik, és nem az Igazgatásrendészetre küldik először. Talán ma még nincs itt az az információ, hogy leszereltem. Mert elvileg a leszerelését után, mivel határőr voltam, két évig nem kapok útlevelet.
Ez a gondolat rettentően rémisztett.
De simán ment minden, az ügyintéző kedves volt. Kicsit ideges voltam, hogy a tegnap megkapott személyimet újra hivatalos személy kezében láttam, de oda kellett adnom, hogy kiírja az adatokat. Mióta leszereltem, ő a negyedik hivatalos személy, akinek a kezében volt a személyim.
Tegnap még a buszon, a KÖKI felé menet megbeszéltük Alexszal és Bíró Zolival, hogy hazamegyünk, letesszük a cuccaink és megyünk is a Blahára, találkozunk és kóricálunk a városban.

Én épphogy lehuppantam a 73-as buszról a Bosnyák téren, valahogy elém állt két fakabát.

Igazoltatás.

Utálom, ahogy ezek stírölik az embert.
Nem vagyok készséges, de a "No, és mi járatban erre?" kérdés egyenesen felháborított.

Most szereltem két órája, faszom, élem épp az életem. Nem ezt mondtam, de a "Be a városba." se tetszett nekik, mindenesetre visszaadták a személyim.



Alexszal valóban a Blahán találkoztunk, de - mondta - Bíró szüleinek is van telefonja és Zoli hívta, hogy ő kicsit később csatlakozik a Felszab téren. Míg a szökőkút mellett beszéltük ezt, megint hozzánk lépett két rendőr.
Megint igazoltattak.

Aztán kigyalogoltunk - már Zolival együtt - a Vörösmarty térre, leültünk és néha hosszan belemerengve az egyre halkuló, lassuló térbe, beszélgettünk.
És ekkor is megjelentek a rendőrök.
Biztos, hogy tudják, hogy ma a Határőrségnél leszerelés van, és ránk vadásznak. Ma még, a leszerelés napján, bármit követünk el, katonai bíróság elé kerülünk. Ma még nem szabad hülyeséget csinálni. Mindent sokkal szigorúbban büntetnek.
Nem kell balhé.
Na, de az az igazán aljas, hogy a rendőrség még vadászik is ránk, keresi azt, aki esetleg balhézhat, és baszogatja azt is, akin látszik, hogy nem teszi.
Menjetek az anyátokba, soha nem fogok ezentúl egyenruhást tisztelni!
Menjetek az anyátokba, most szabadultunk meg börtönőreinktől, máris meg kell mutatni, hogy az élet ezen az oldalán is itt vagytok?
rendőrök.jpg
Menjetek az anyátokba!



Nem is maradtunk utána sokáig, hazamentünk aludni, ma este lesz úgyis az igazi leszerelő buli.

Oda már úgy mentem, hogy lobogtattam a lepecsételt útlevélkérő lapom.
Utlevélkérelem.jpgMi kampósok a Gösserben kezdtünk gyülekezni, de már nem volt bennünk az a vad lendület, mint ami korábban a laktanyában, akár az utolsó este volt. Lapos beszélgetéseink lettek, még nem volt nosztalgikus hangulatunk a katonaság miatt, az öröm meg valahogyan ma estig nem tartott ki, nem tudott frenetikus lenni. Nem velünk volt a baj. A helyzet ilyen. Ma már mindenki civil volt egy kicsit, délelőtt mindenki azt csinált amit akart.
Most fogalmam sem volt mit csináltak a többiek. Tegnapig pontosan tudtam mindegyikről, mit csinált. Azt amit én is. Ma már nem azt csinálták, nem tudom, hová mennek aludni, hol a körletük. Már mindnyájan inkább az új világhoz tartozunk, mint a régihez. A régi élményeket mind megbeszéltük már benn is, az emlékezetesebbeket ma is, az új meg még mindenkinek képlékeny. De már mindenki abba tartozik.

Amikor kezdett hazaszállingózni az, aki egyáltalán eljött, valaki megemlítette, hogy az útlevélkezelők a Régi Országház vendéglőben vannak, menjünk át. Átmentünk, de egyre laposodott az egész, és az útlevesekkel semmit nem tudtunk kezdeni, mintha két külön bolygón szolgáltunk volna, ezért továbbálltunk az óbudai Vörös Postakocsiba mi, a maradék kampósok.
Ittunk is sokat, de végül mindenki a saját lábán távozott. Alex, Matyi, akinek sérült a szeme a sereg alatt és én, mi maradtunk hárman. Még ittunk egy sört a Göcsejben, majd Matyi is hazament, mi meg Alexszal hajnalig gyalogoltunk.
Kikeveredtünk valahogy a Városligetbe, végül Alex megemlítette, hogy aludhatok nála, itt laknak nem messze, az Anyja biztos nem bánja.

Tényleg nem bánta, ébren volt amikor érkeztünk, még reggelit is csinált. Nem akartam, hogy rendesen megágyazzon nekem, mert nem akartam ekkora felhajtást, nem kellett, mert ahogy leültem egy pamlagra, már aludtam is. Pár óra múlva szinte egyszerre ébredtünk Alexszal, megbeszéltük, hogy a jövő héten mindenképp keressük egymást, aztán eljöttem tőlük.
Tegnap leszereltem, fiatal vagyok, 19 éves múltam, novemberben leszek 20 éves.

Most itt állok a Róna utca és a Thököly út sarkán. Bármerre mehetek. Jobbra is és balra is.

Azt csinálok, amit akarok.

Bassza meg!

Mi lesz ezentúl?

merre.jpg

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://surrano.blog.hu/api/trackback/id/tr376167475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.05.19. 07:53:07

Nincs egy fotód az akkori önmagadról? :)
Életemben kétszer igazoltattak. Egyszer a VÁP-osok, akkor még egyenruhában, meg egyszer a rendőrök, akiket kihívtam a hajnalban randalírozó szomszéd miatt. Pedig nem vagyok egy bizalomgerjesztő alak. :D

Szikravadász 2014.05.19. 14:02:36

Üdv, volt Hörcös! :-)
Ez a nap is eljött. Majdnem az elején találtam a blogodra és bár nem szóltam hozzá, de rengeteg szép és kevésbé emlék felelevenedett az írásod hatására. Ami nagyon megfogott, hogy teljesen átjött az a hangulat, az érzések, ami jellemezte az én katonaidőmet is ('85 augusztusi behányás Adyliget). Leszerelés előtt több heti munkával leszerelő-zászlót gyártottunk és azt írattuk alá a legkedvesebb bajtársakkal. A mai napig őrzöm, biztonságosan elcsomagolva. :-)
A leszerelő bulit a "Mecsek"-ben tartottuk, és tényleg, közel sem volt olyan a hangulat, mint akár előző este a laktanyában.
Köszönöm én is a munkád, fiaimnak bejelöltem, mint feltétlen elolvasandót, mert csak hitetlenkednek, amikor mesélek. :-)

Zsolt

Bambano 2014.05.19. 21:14:52

hehe, mikor leszerelés napján hazaértem, muter díszebédet rittyentett, azt betoltuk, fater rögtön kiadta az ukázt, hogy a kocsiban találkozunk 5 perc múlva. mentünk albérletet keresni az egyetemhez.

a másik poénom volt, hogy amikor elvégeztem a gimit, utána személyit kellett cserélnem, mert éppen lejárt. az újba már nem írták bele a korábbi "munkahelyem", így az üresen nyaralt egy évet a hadkiegen. mikor leszereltem, pár napra rá anyám elküldött bevásárolni, én meg felálltam az üzlet elé a járdára kocsival, hogy ne kelljen messzire cipekedni. persze jött a szerv.

már a tilosban parkolást is nehéz volt kimagyarázni, de az egy év kmk-ért erősen dühösek voltak. Akkor nyugodtak meg, amikor odaadtam nekik a seregben kapott, a munkáltatónak átadandó igazolásról, hogy katona voltam. végül erre való tekintettel elengedtek.

Rollende Landstrasse 2014.05.19. 22:10:52

Leszerelés után egy héttel már vízen voltam. A szabadságot két hetes vízitúrával ünnepeltem a Tiszán és az Al-Dunán.

Alexi Borzovan 2014.05.19. 22:11:47

Lehet, hogy elsőre perverznek fog hangzani, amit írok, de nekem hiányérzetem van, hogy kimaradt a katonaság az életemből. Nem tudom, szerintem egy férfiembernek az valahogy "kell". Még ha abban a formában nem is volt igazán működőképes, ahogy levezénylődött (inkompetencia, kaotikus szervezés, dilettáns tiszek, stb.). De én akkor is szerettem volna katona lenni. "Sajnos", abban az időben voltam sorozásom, amikor már minden szirszar eü. problémáért kiszórták az embert a sorozóbizottságok ('97-98 körül). Édes mindenem, ha nem bénázok azzal a sok (kettő...) kórházi papírral, amit az anyu otthon hozzám vágott (hogy nehogy behívjanak már...) a sorozóbizottság előtt (nem tudtam időben a táskámba tenni és az egyik pofa rákérdezett, hogy "azok meg milyen papírok magánál?") - akkor nekem is meglett volna a 9 hónapom. Ráadásul, tudom is, hogy hova kerültem volna: Szombathely alapkiképzés, utána a Nagysanyi Fehérváron, majd Sárbogárd.
De hát máshogy alakult.

estván 2014.05.19. 22:37:13

@Selkath - Nightwish rulez!: Szombathely alapkiképzés, utána Nagysanyi oké, de aztán Sárbogárd?
Érdekes, mert a Nagysanyi híradóezred (utána zászlóalj) volt, Sárbogárd meg légvédelmi rakétaosztály, amelyet ráadásul 2000-re leszereltek.

alien 2014.05.20. 00:07:59

Bassza meg!
Mi lesz ezentúl?

alien 2014.05.20. 00:08:29

Pl mi lett a kutyással?

Dvorszky határőr 2014.05.20. 19:22:53

@Szikravadász: Igen basszus az azért de sokszor van, hogy az ember nagyon vár valamit és mikor ott van, nincs eufória. Van egy facebook csoport a surranótársak, vagy mi, és ott látok nagyon sok leszerelő zászlót és basszu némelyik tényleg kurva jól néz ki.
:)
Ne add túl korán a blogot a gyerek kezébe, azt hiszem van ahol szitkozódom benne, tán még a "bakterpénisz" szó is elhangzik benne! :)))

Dvorszky határőr 2014.05.20. 19:25:28

@Bambano: :)) egy év KMK, micsoda elképesztő változás, hogy volt amikor büntettél az embert, ha nem, volt munkája.
Apád nagyon következetesnek tűnik.

Dvorszky határőr 2014.05.20. 19:27:18

@Rollende Landstrasse: :) én ilyen hosszú vízitúrán nem is voltam még, de sokan mondják, hogy hihetetlen jó tud lenni.

Dvorszky határőr 2014.05.20. 19:44:36

@Selkath - Nightwish rulez!: Hát figyú, nem tudom megmondani, hogy mekkora perverzió, akkor azt mondtam volna, hogy őrültség ide vágyni, ma meg azt tudom, hogy rettentő sokat kaptam ott. De az is igaz, hogy ez igazából most, hogy megírtam ezt a blogot, ekkor tudatosult. Írtam a napokban valakinek egy facebook csoportban ahol lesajnáltak, hogy egy fasz vagyok, mert az érződik a blogból, hogy mennyire utálom a katonaságot, hogy sok katonaviselt ember, aki pozitív élményként élte meg a katonaságot, hogy azért nem olvasta, mert idegesítette őket, hogy mennyire katonaságellenes az egész. És hogy torzítom a képet, még a végén, aki elolvassa azt gondolja, hogy micsoda szar volt a katonaság.
Én azt gondolom, hogy szar volt. Annak is szar volt, aki ma azt mondja, hogy jó volt, csak az emlékek megszépülnek idővel. Ha nincs naplóm valószínűleg én is így érzek, és úgy írom le, hogy torzítom, de persze a valósághoz képest torzítom, ez érzéseimhez képest nem, vagyis akkor egy pátosszal teli olvashatatlan valami lett volna szerintem, én igyekeztem azt leírni, ahogy akkor éreztem, és akkor benne lenni nem mindig volt jó.
Ellenben ha kéne, ugyanezt szívesen végigcsinálnám, és örülök, hogy megvolt, de nem szívesen lennék határszélen és sima honvéd kemény hadgyakorlatokkal.
Szóval értem, ha úgy érzed kellett volna, és azt is megértem, aki azt mondja hogy sohase akarna bevonulni.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.05.20. 20:01:41

@Dvorszky határőr: azért nem mindenkinek volt szar. Pl. az első körlet(?) parancsnokom Szabó István tizedes elvtárs, aki valahonnan Szabolcsból jött, egy kigyúrt "állat" volt. Nekem úgy tűnt, ő kifejezetten élvezte a katonáskodást. Ahogy a sok, helybéli cigánygyerek is. Előbbi a vélt vagy valós hatalmát élvezhette, utóbbiak meg azt, hogy semmi dolguk nem volt, kaja, szállás volt, piálni akkor piáltak amikor nem szégyelltek, mivel ott laktak a környéken, ha csak pár órás kimenőt kaptak, akkor is haza tudtak menni...

Ettől függetlenül, szerintem is igaz, hogy a többségnek kurvanagy szopás volt az egész.

Rollende Landstrasse 2014.05.21. 03:57:45

@Dvorszky határőr: Na majd mesélek a leszerelőbulin. Kicsit ott is kísértett a katonaság. Na meg a történelmi helyzet. Éppen túl voltunk a román forradalmon, Temesváron feltörték az értünk jövő autót, de a román-szerb határon a több kilométeres sorba nem kellett beállni, mert meglátták a magyar rendszámot és előreengedték.

Szikravadász 2014.05.21. 09:34:37

@Dvorszky határőr: Minket hajnalban engedtek szabadon, még csendes volt a város. Valószínűleg sokat számított az a majdnem teljes nap, körbekiabálni a családnak, minden régi barátnak, hogy vége. Ezzel aztán nagyon gyorsan vissza lehetett zökkenni a civil életbe, végülis csak másfél év volt az előző ~20-hoz képest :-)
"Bakterpénisz" :-D srácoknak nem újdonság, tudnak ők különbet is, az egyik nagykorú, a másik mindjárt. :-)

Szikravadász 2014.05.21. 09:51:43

@Dvorszky határőr, @Selkath - Nightwish rulez!:
Nekem viszonylag jó dolgom volt, sokkal több szép emlékkel, mint rosszal és ha nem is faragott embert belőlem, biztos sokat számított az életemben és talán a gyermekeim nevelésében is. Ennek ellenére szar volt. A katonás rend mögé bújtatott fejetlenség, logikátlanság, a külsőségek mindenek felett, az emberség hiánya, ha valamire megoldást kellett keresni, akkor fontos szempont volt, hogy a katonának ne legyen jó, stb. És nemhogy nem tudsz ellene tenni, még te vagy a szenvedő alany. Nem véletlen a mondás, hogy "ami gömbölyű azt visszük, ami szögletes azt gurítjuk és ha gömbölyűre kopott, felvesszük és visszük tovább".

Dvorszky határőr 2014.05.23. 12:31:46

@Szikravadász: Én bevallom, a katonaság után három hónappal kerültem össze több sráccal is, akikkel a fiatalkorom töltöttem, és bár barátok vagyunk a mai napig, annyira nem beszéltünk a katonaságról, hogy most derült ki a blogból többeknek, hogy voltam katona. 3 hónap múlva, mikor összeverődött a társaság, már nem volt a fejünkben, pedig én is most tudtam meg az egyikről, hogy ugyanakkor szerelt mint én. :)
Igen én is tanultam a bakterpénisz óta egyebet is. :))

Dvorszky határőr 2014.05.23. 12:34:20

@Szikravadász: Igen ebben teljesen igazad van, de ahogy a blogban írtam egyszer, nekem a fizikai és talán szellemi tűrőképességem tette egy kicsit erősebbé.
De ezek csak most a blog kapcsán tudatosodtak.
:)

Dvorszky határőr 2014.05.23. 12:44:48

@Rollende Landstrasse: Az az időszak érdekes lehetett, látva közvetlen közelről, én csak tévében láttam és hitetlenkedtem, hogy ilyesmi lehet romániában.

@álfirkász: van egy katona csoport a facebookon, ahol néha nagyon fura megjegyzéseket látok, egyazon ember teremti le a másikat azért mert szarnak érezte a katonaságot, azzal, akkor minek esküdtél fel a népköztársasság védelmére, miért nem vagy büszke hogy a néphadseregben szolgáltál és helyesli a cshországi bevonulást, és boldog volt, hogy "harci" bevetésen volt, és dühöng hogy mi az istent keresnek magar katonák afganisztánban idegen érdekeket szolgálva, tehát igen van akinek feküdt a régi katonaság, de azt gyanítom aki isteníti az más gazságra is képes.

Mert ugyan nekem sokakhoz képest álomhelyem volt, és tényleg sokszor nekem is hisztinek tűnt, amit csináltam, de ezt csak most tudom, ahogy a blogot írtam, és persze leírtam a hisztit, mégha ma mást is gondolok róla, de ott nem éreztem mindent kellemesnek. Ma nem szívesen válnék meg ettől az emléktől, de makulátlanul jónak ma sem tudom tartani, mert a rendszer egésze, szar volt, a müködtetői, finoman szólva, hiteltelenek. :)

Dvorszky határőr 2014.05.23. 16:43:56

@alien: Elnézést, hogy csúszik még a kutyás infó, de meglesz, igérem. :)

Wir Lg 2017.11.12. 10:27:05

Dvorszky, mostmár en is kérdem, mi lett a kutyással, aki orbavert? Talán befostál, vagy csak megöregedtél?
És Robit is meg akartad verni... :))

Dvorszky határőr 2018.06.15. 14:58:23

@Wir Lg: Hát mire leszereltem gondolom elpusztult a kutya, mert nem láttam többet se a kutyát se őt.
Robit nagyon meg akartam verni, de már elmúlt, viszont ettől nem fostam be, csak megöregedtem :)

Takony(Aki az élet vizet issza) 2018.07.30. 15:00:03

Szűk két hónapja kezdtem el olvasni a blogot, valami hihetetlen véletlen és szerencse folytán találtam rá (egy youtube kommentbe volt egy link amely egy facebook poszthoz vezetett amiben szintén volt egy link, ami ide hozott :DD)

Hatalmas élmény volt, köszönöm! A könyv kiadásból nem lett semmi? Tudom nehéz ügy, de egy ilyen napló nagyon megérdemelné. Jó pár kiváló blogot olvastam/olvasok, abszolút köztük van ez is. Örülök, hogy nem tartozol az erőszakos nosztalgiázók közé ("bezzeg mi még voltunk katonáák"),azaz pont az ellentétük vagy, de nem is állítottad be magad mártírnak, hogy jaj mennyit kellett szenvedni. Hiteles, baromi őszinte, és emellett szórakoztató. Sőt, tanulságos. Egy korlenyomat.

AC/DC meg a Dead Kennedys pörög még? :D

Dvorszky határőr 2018.07.31. 16:52:21

@Takony(Aki az élet vizet issza): :)) Nagyon örülök, hogy évekkel a vége után is van aki rábukkan és olvasni kezdni. Sajnos a könyv még várat magára, de minél messzebb van a vége annál inkább érzem, hoyg csinálnom kellene már valamit, és az ilyen posztok ebben nagyon komolyan erősítenek.
Köszönöm és tényleg örülök, ha élmény volt.
Azt megkérdezhetem, hogy mi volt pontosan az útvonal, milyen youtube bejegyzésből sikerült eljutni? Csak puszta kíváncsiság munkál. Meg persze marha jó érzés is, hogy vannak ilyen véletlenek, szóval még egyszer kösz.
Az AC6DC és a Kennedys megmaradtak, sőt 2004-ben talán volt a Pecsában DK koncert, ahol barátok, öcséim, és katonatársaink futottunk össze. :)
Te voltál katona, illetve hol voltál?
És tök igazad van, nagyon bosszant az "erőszakos nosztalgiázó", jó kifejezést találtál, tényleg ilyenek, nem bírom én se ez a "bezzeg mi még..."
De az tagadhatatlan, hogy ettől még a katonaság nagyon erős élmény volt, bár nem tudnám megmondani, hogy kell-e ez egy fiatalnak vagy nem.
:)

Takony(Aki az élet vizet issza) 2018.08.01. 17:05:53

@Dvorszky határőr: az útvonalra nem emlékszem pontosan, a youtube videó az biztos hogy valami börtönös dokumentumfilm volt (talán a Bebukottak) :DD
Én a katonaságból már kimaradtam :D