2012.12.30. 06:00
(35. nap) A határőrt fegyverhasználati jog illeti meg.
506
Ma megint elméleti, sőt jogi alapok oktatása volt.
Jogszabályokat kell megtanulni, de ezeket tanulja meg a ..szom. Kikérdezik, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy le kell írni ötvenszer.
Óvoda.
40/1974. (XI. 1.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetéről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 17. törvényerejű rendeletének 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A BM Határőrség feladata és szervezete
1. § (1) A határőrség feladata az államhatár őrzése, jogellenes átlépésének megakadályozása, a határforgalom ellenőrzése és a határrend fenntartása.
(2) A határőrség országos parancsnokságra, kerületi parancsnokságokra, valamint őrsökre és forgalomellenőrző pontokra tagozódik.
d) ellenszegülés esetén testi kényszert alkalmazni.
(2) A határőr szolgálaton kívül is jogosult a határőrizet érdekében szükséges intézkedések megtételére.
21. § (1) A határőrt a határőrizet szolgálata jogszerű teljesítése során fegyverhasználati jog illeti meg.
(2) A határőr fegyverhasználatára a rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló 1963. évi 22. törvényerejű rendelet az irányadó, a következő eltérésekkel:
a) a határőrt fegyverhasználati jog illeti meg a tiltott határátlépés, az embercsempészés és a külföldre szökés bűncselekmény elkövetőjének, illetőleg az ilyen bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személynek az elfogására;
1974. évi 17. törvényerejű rendelet
az állam- és közbiztonságról
Az államhatár őrzése
9. § (1) Biztosítani kell a Magyar Népköztársaság államhatárának sérthetetlenségét.
(2) Az államhatár őrzése során biztosítani kell, hogy érvénytelen útiokmánnyal, vagy útiokmány, illetőleg engedély nélkül ne lépjenek át a határon. Gondoskodni kell a határrend fenntartásáról, a határforgalomban résztvevő személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzéséről.
1976. évi I. törvény
a honvédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelettel, a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelettel és a 4/1981. (XII. 12.) HM-EüM-PM együttes rendelettel
[Vastag betűs szöveg az 1976. évi I. törvény (a továbbiakban: Hvt.), vékony betűs szöveg a 6/1976. (III. 31.) MT rendelet (a továbbiakban R.), dőlt betűs a 2/1976. (VI. 17.) HM rendelet (a továbbiakban Vhr.) és a 4/1981. (XII. 12.) HM-EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban Er.) szövege.]
A Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sikeresen dolgozik a fejlett szocialista társadalom felépítésén. E történelmi feladat végrehajtásának alapvető feltétele a béke, amelyért hazánk a társadalmi haladásért küzdő erőkkel együttműködve - társadalmi rendszerünk lényegéből fakadó külpolitikánknak megfelelően - következetesen küzd. Ugyanakkor történelmi szükségszerűség, hogy gondoskodnunk kell országunk szuverenitásának, nemzeti függetlenségének, népünk békéjének és biztonságának, a szocializmus vívmányainak szilárd védelméről és oltalmazásáról. Ennek érdekében - a szocialista közösség tagjaként - a Varsói Szerződés szervezetében tömörült fegyvertársainkkal testvéri összefogásban tovább kell fejlesztenünk hazánk védelmi képességét, tovább kell szilárdítani szövetségi rendszerünket.
A haza fegyveres védelme elsősorban a fegyveres erők és testületek tagjainak esküvel fogadott kötelessége, amelynek teljesítésére mindenkor készen állanak. Korunkban azonban a honvédelem az államtól és az egész társadalomtól a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háború idején. Ezért a törvényben meg kell határozni a honvédelem egész rendszerét: a honvédelem irányítási rendjét, az állami és gazdasági szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek honvédelmi feladatait, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit. Meg kell határozni továbbá a honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárokat megillető jogokat, fokozott állami és társadalmi megbecsülésüket.
Hvt. 1. § (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét [Alkotmány 5. § (1) bek].
(2) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége [Alkotmány 70. § (1) bek].
(3) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek [Alkotmány 70. § (2) bek].
A honvédelem célja
Hvt. 2. § A honvédelem célja: az ország lakosságának, szerveinek, területének és gazdaságának tervszerű felkészítése, szükség esetén mozgósítása és igénybevétele a haza megvédésére.
A HADKÖTELEZETTSÉG
Általános hadkötelezettség
Hvt. 23. § A hadkötelezettség általános. Magában foglalja a katonai szolgálatra kötelezett állampolgároknak a haza fegyveres védelmére irányuló, a törvényben meghatározott személyes kötelezettségeit.
A katonai szolgálati kötelezettség
Hvt. 26. § (1) A hadköteles a katonai szolgálati kötelezettségét a Magyar Népköztársaság Alkotmányának, törvényeinek és más jogszabályainak, a katonai szabályzatoknak és utasításoknak, valamint az elöljáró parancsainak megfelelően - esküjéhez híven - köteles teljesíteni.
(2) A hadkötelezettség alapján az állampolgárok
a) sorkatonai szolgálatot és
b) tartalékos katonai szolgálatot teljesítenek.
A katonai szolgálatra behívás
Hvt. 27. § A hadköteles behívása katonai szolgálatra behívó-, illetőleg bevonulási paranccsal történik, amelynek a hadköteles késedelem nélkül köteles eleget tenni.
A sorkatonai szolgálat
Hvt. 37. § (1) A sorkatonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.
(2) A besorozott hadköteles csak 18. évének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Az önként jelentkezett, valamint a felsőfokú tanintézetbe felvett férfi azonban már a 17. évének betöltésétől behívható.
(3) A besorozott hadköteles annak az évnek december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel -, amelyben a 23. évét betölti (sorköteles kor).
(4) Az a hadköteles, aki szolgálathalasztásban részesült, illetőleg akinek a sorkatonai szolgálatát félbeszakították, annak az évnek december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra vagy annak továbbfolytatására, amelyben a 28. évét betölti.
(5) Aki a sorkatonai szolgálat alól magát jogellenesen kivonta, a 40. évének betöltéséig hívható be sorkatonai szolgálatra.
(6) A besorozott évfolyamok katonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.
(7) A hadköteles sorkatonai szolgálatát a behívás esedékessége idején fennálló egészségi fogyatékosság, családfenntartói kötelezettség, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy személyi érdekből el lehet halasztani, illetőleg félbe lehet szakítani.
Hvt. 38. § (1) A sorkatonai szolgálat időtartama 18 hónap. Ezen belül az egyes fegyvernemek, szolgálati és szakágak, évfolyamok, valamint csoportok szolgálati idejét a honvédelmi miniszter állapítja meg.
(2) A sorkatonai szolgálat az állománybavétellel kezdődik, és a tartalékállományba helyezéssel ér véget.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.