2013.12.14. 06:00
(384. nap) Sikeres gépeltérítés
157
December 14. Hétfő
Ma már rendesen be voltam írva szolgálatba, délután mentem is Ferihegy 1-re.
Megint nagy a szaladgálás, mert ma újból érkezik a Concorde.
A Brithish Airways Concorde-ja.
Csak messziről látom, ahogy közeledik, ahogy kecsesen leszáll, és ahogy beterelik egy tőlem távoli gépállóhelyre. Egy szerelővel kezdtem beszélgetni, hogy milyen gyönyörű gép, aztán belemelegedtünk, elmondta, hogy mint minden szerelőnek neki is az az álma, hogy szuperszonikus gépet szerelhessen. Mesélt sokat róla, például kétszer gyorsabban repül a hangnál és 18000 méter a repülési magassága. Emiatt például a London-New York út menetideje mindössze három óra húsz perc volt. Vagyis az ötórás időeltérés miatt a Concorde előbb ért a célba, mint, ahogy felszállt.
Szájtátva hallgattam, hihetetlen.
Aztán van ugyanilyen szovjet gyártmány is, mesélte, a TU-144-es, de az szerinte még nem járt Magyarországon. Az egyetlen dolog ami miatt innen - ebből az országból - kimenne, az ez, hogy ilyen gépekkel foglalkozhasson.
Még az is az eszébe jutott, hogy eltérít egy gépet.
Hunyorogva néztem rá.
Aztán a Concordra.
Most ezt vajon tényleg nekem kell elmondania? Vagy tesztel?
De észrevette a meghökkenésem, aztán nevetve folytatta, hogy amióta engem ismer, azóta ez fel sem merülhet.
Vagyis ebben a négy percben.
Amíg ilyen rettenthetetlen vitézek védik a hont, nem kockáztatná meg, mondta.
Ráadásul családja is van.
De azt tudom-e, hogy volt már itthon sikeres gépeltérítés?
Régen, amikor még voltak belső repülőjáratok. Erről nem szabad beszélni, mondja, de persze itt a reptéren mindenki ismeri a történetet. Egy csapat fiatal megcsinálta.
– Azzal meg még gyorsabb is lenne! – bökött a Concorde felé.
TU-144:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Flankerr 2013.12.14. 08:18:05
charlie 2013.12.14. 19:38:18
Dvorszky határőr 2013.12.16. 17:26:41
hungarisztan 2013.12.29. 14:45:02
De vissza a Konkordovicshoz!
Hogy a Concorde miért vált sikertörténetté (amúgy nem vált, pályafutásuk során mindvégig veszteséget termeltek még a csillagászati jegyárak ellenére is – mindkét társaság presztízsokokból üzemeltette őket, s csúnya dolog ilyet mondani, de valójában nagyon is kapóra jött a leállításukhoz a baleset), és a TU-144 miért nem, arra igen sok elmélet látott napvilágot, hihetőbbek és kevésbé hihetők egyaránt. Mindenesetre a Konkordovics – gyanús szovjetsége okán amúgy is hátrányból induló – hírnevének egyáltalán nem tett jót a 2 balesete, melyek közül a párizsi bemutatón történt baleset valóban ritka gyanús körülmények között zajlott. A tények elhallgatása persze sosem okozott nagy lelkiismereti válságot az oroszoknak, de hogy a franciák miért zárták le hermetikusan a baleset helyszínét úgy, hogy még csak az orosz balesetkivizsgáló szakembergárdát sem engedték oda, az alighanem teljes joggal indította el az összeesküvés-elméletek sorozatát, kezdve a géphez túl közel navigáló (állítólag a kacsaszárnyakat repülés közben igen kiváncsian vizslató és filmező – ennyit az oda-vissza kémkedésről) Mirage gép szerepétől (melynek létezését és egyidejű repülését is csak sok évvel később ismerték be a franciák) a titkosszolgálati szabotázstevékenységig (úgyismint fedélzeti robbantás). Sosem fogjuk megtudni az igazságot, mindenesetre a francia-angol konzorciumnak már-már gyanúsan kapóra jött a konkurrencia látványos kudarca. A repülési iparban ugyanis nem jó ómen egy típus számára, ha a világ minden pontjáról odasereglett szakemberek szeme láttára perecel le az eladásra szánt gép... Ha meg nem sokkal később egy másik ugyanolyan is ugyanezt teszi, akkor a gép tulajdonképpen eladhatatlan kategóriába kerül. A másik baleset ugyan tisztábbnak néz ki, de ez semmit nem von le abból, hogy immáron az oroszok sem erőltették tovább az utasforgalmat. Megtették belföldi postajáratnak (a szokásos szovjet abszurditás!) a világ egyik legdrágábban üzemeltethető repülőgépét... persze a SZU sosem arról volt ismeretes, hogy üzemanyag meg egyéb ilyen hatékonysági-gazdaságossági, „szőrmelléki” tényezők nagyon érdekelték volna.
Amúgy Németországban, Sinsheimben megtekinthető mindkét szuperszonikus gép kiállítva (tudomásom szerint a világon egyedüli módon), be lehet menni, össze lehet hasonlítani a két gépet, a két pilótafülkét. (Nagyon ajánlott múzeum egyébként – és ez csak az egyik része, pár kilométerrel arrébb van a másik, ami szintén hatalmas és szuper.) Finoman szólva is maradhatunk annyiban, hogy ha semmi mást nem is tanultunk-tapasztaltunk volna a két világrend közötti különbségről, merőben a két gép felületes tanulmányozása is tökéletesen rávilágítana arra, miért az a világrend dőlt össze, amelyik...