2013.07.18. 06:00
(235. nap) Lángot vetek
306
Július 18. Szombat
Délelőtt kutyakonyhán voltam. Nem volt lelkierőm csinálni semmit. Illetve a kötelező feladatokat elvégeztem, de mást nem nagyon. A kutyákon is azt láttam, hogy nem szívesen moccannak ebben a hőségben, csak annyit tettem meg, hogy amelyiknek a kennelére rásütött a nap, annak fellocsoltam időnként. Nem tudom, hogy szabad-e, fogalmam sincs, hogy nem ártok-e ezzel, de úgy néztem, élvezettel feküdtek bele a visszamaradt tócsákba. Mintha olyan emlékem lett volna, hogy közvetlenül a kutyát nem szabad nagy melegben bevizezni, mert hőgutát kap vagy megfázik, ezért arra figyeltem, hogy csak a betont locsoljam fel. Luxot egy kicsit kiengedtem, de nem foglalkoztam vele, csak hagytam, hadd szaladgáljon. Addig én kihúzgáltam a csibészruhát az egyik nagyobb fa alá az árnyékba, majd negyedóra múlva visszavittem Luxot a kennelbe és lefeküdtem aludni. Eszményi matrac a csibészruha, vastag puha és nagy, rettentő jól aludtam. Szerencsére felébredtem az IFA hangjára, ami a váltás kutyáiért jött.
Aztán este egy újabb Rövid Ugrással szolgálatba mentem éjszaka F2-re. Még mindig iszonyú meleg van, és mintha csak kedvet kapott volna a testem az alváshoz a délelőtti gyakorlat miatt, most rettentően álmos vagyok, bármelyik percben bárhova lefeküdnék.
Este 10 után kicsit csendesült a hőség, lassan megmozdult a levegő. Nagyon elcsigázottnak tűnhettem, mert az egyik cateringes odapisszegett magához. Nagy dobozos kocsikkal hozzák ki a gépekhez az előre elkészített és bedobozolt ételt. Egy hidraulikus szerkezet az egész dobozt a gép ajtajának magasságába emeli és onnan a melegen tartáshoz használt gurulós pléhkockákat egyenesen a konyhai részbe lehet tologatni. A zsákmányszerzés egy viszonylag nehézkes módja ezeknek a kocsiknak a sofőrjét megkörnyékezni. Morózus középkorú férfiak, szinte sose néznek az emberre, vagy ha igen, akkor igazából csak keresztül néznek rajtunk. Az integetésre, füttyögésre nem reagálnak, vagy idegesen legyintenek. Hosszan, a kocsija mellé, jól láthatóan elhelyezkedve lesben állni nem nagyon érdemes, szállítólevelet maga elé tartva tökéletesen álcázni tudja magát, csapdát állítani lehetetlen, simán ki- és beszáll a kocsijába az ellentétes ajtónál, becsalogatni se megy, nincs párzásra hívó nőstény hangját utánzó kürtöm, különben sem ismerem fel azt a hangot, ugye, Edit?
Szóval csak nagy szükség esetén kezd az ember cateringest levadászni. De ma odasziszegett nekem az egyik ilyen, és kérés nélkül ledobált hat bedobozolt készételt, műanyag evőeszközt, mogyorót, két fánkot és egy egész doboz BB baracklevet. Rengeteg étel.
Ferihegy 2-n, hátul a rampán, a repülőgépek parkolóhelyén valami lehet a föld alatt, mert van egymástól 60-70 méter távolságra két embermagas szellőző, kis beton szegéllyel elkerítve. E mögé szokás besunnyogni a zsákmánnyal, messziről nem látni, ha ott habzsolunk. Két adag ételt megettem, ez egyik sima paprikás csirke volt, a másik valami istenien elkészített sült marhahús édeskés krumplipürével, az nem illett a húshoz szerintem, de nem volt rossz. Odapisszegtem Láng Józsit, egy Sast. Mivel idősebb nálam egy korosztállyal, nem vagyunk különösebben jóban, bizalmatlanul méreget messziről, egy kopasznak nehezen mozdul meg. Mutogatom kézzel-lábbal, hogy abrak, zaba, moslék, de csak áll és gyanakszik.
Aztán megelégelem és felmutatok neki két doboz ételt. Erre szagot fog és közelebb jön.
Ha belém fér megeszem az egészet, az tuti, de tele voltam, viszont ezeket nem akartam hagyni kárba veszni.
– Hozz ide egyet! – suttogja messzebbről Láng.
– Lehet, hogy fiatalabb vagyok, de biztos emlékszel, hogy szakács voltam, nem pincér. Gyere ide, vidd el!
– Megláthatnak! – válaszol fojtott hangon.
Kicsit kezdem megbánni, hogy egy ilyen tutyi-mutyi majomnak kínálok pazar lakomát.
– Az akkor gáz te fafej, ha egyszerre látnak mindkettőnket, de én itt állok a takarásban, csak téged látnak, de te idejössz, elveszed a kaját és húzol is innen. És amíg elmész, én nem mutatkozom.
– De ha meglátják, hogy nem az őrhelyemen sétálok?
– 100 méterről honnan tudná bárki, hogy melyikünket látja? Hol voltál eddig katona, te szerencsétlen?
– Ne ugass nekem kopasz!
– Éppen enni adok, te hülye, mit hisztizel? Idejössz végre? Különben a szemed előtt fogom őket összetaposni.
Végül odajött, elvitt egyet, de úgy sietett, hogy evőeszközt nem vitt. Hogy lehet valaki ennyire beszari öregedő létére? Ez volt az utolsó, hogy vele ilyesmit csináltam. Sok mindennel lehet bukni itt a reptéren saját hülyeség miatt is. Jobb a kockázatot nem emelni az emberi tényezővel. Csak annak tárom fel, hogy valami szabályelleneset csináltam, akiben megbízhatok. Még azután, hogy Láng elvette a kaját sem lehetek biztos benne, hogy nem nyom fel, nem harap az ételt adó kézbe. Akkor inkább legyen az enyészeté a nem hasznosult zsákmány.
Szerencsére aztán Lángot leváltotta Molnár Csabi és maradékot ő ette meg, később meg egy kis fémlétrán felmentünk egy csápba körülnézni mi van benn, de bentről semmi érdekes nem látszik, egy sima folyosónak tűnik.
16 komment
Címkék: kaja alvás hiszti mogyoró matrac csibész moslék zaba láng nőstény tócsa kennel párzás csáp abrak szállítólevél lesben áll kötelező feladat csalogat műenyag evőeszköz szagot fog
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rollende Landstrasse 2013.07.18. 09:16:46
Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2013.07.18. 17:15:24
Azért már 18 évesen is sejtettem, hogy ez van akkora szopás, amire semmi szükségem, így megoldottam volna valahogy, hogy ne kelljen bevonulni. Fizikai, mentális alkalmatlanságról papír, kurvagyors külföldre költözés, állampolgárságomról való lemondás, bármi, de semmi szükség rá, hogy 9-18 hónapig hetvenes IQ-jú emberek tanítsanak rendkívül hasznos dolgokra, lásd ultrás felmosás, bakancstisztítás, krumplipucolás.
Dvorszky Határőr, figyelni fogom megdugja-e Editet, szurkolok:) De aztán találjon gyorsan egy rendes nőt!
hungarisztan 2013.07.19. 15:22:52
Hát, azért az nem volt ám ennyire egyszerű, mert akit akartak, azt vitték akár fél kiló orvosi papír ellenében is.
Tudom, mert végigcsináltam! :o)
Állampolgárságról sem tudsz csak úgy ukmukkfukk lemondani (leginkább azért, mert ahhoz kell egy másik helyette – azt meg nem osztogatják csak úgy, a legtöbb helyen 7-8 év igazolt adófizetés, büntetlenség stb. – ezt nehéz egy pillanat alatt leakasztani! :o))
Külföldi utazás sem volt tuti, mert vagy már eleve ki sem adták az útlevelet a hadkötelesnek, vagy bevonták, vagy a határon visszafordítottak, ha sorköteles voltál x időn belül. Ha meg történetesen aközben jött meg a behívód, hogy épp külföldön felejtetted magad, hát abban a szent pillanatban dezertőrnek minősítettek, nemzetközi elfogatóparancs, rabosítás, diplomáciai jegyzék, kiadatás, katonai törvényszék – no, annak a fele sem tréfa. Volt egyetemi csoporttársam, aki elfelejtett elmenni sorozásra (nem vicc, tényleg kiment a fejéből a dátum), másnap bilincsben vitte el a VÁP otthonról, a szomszédok szeme láttára.
Emlékeim szerint esetemben a teljes egyetem (6 év) alatt + még 1-2 évig ment a bujócska a rettenet sok ikszes allergiáim (melyekről korábban nem is tudtam :o)), ilyen-olyan súlyosabbnál súlyosabb gerinc és egyéb betegségek, valamint a hadkieg között. (Pilóta egészségügyi alkalmassággal azért nehéz kriplit csinálnod magadból a katonaságnál... Papír sokat elbír, meg nem is futnak össze a szálak, de azért nehéz rokkantnak maszkíroznod magad, ha egyszer nem vagy az...) Nem néznéd ki belőlem, de még nemzetbiztonsági érdek is voltam (ilyen indoklással is lehetett halasztani), végül nagy nehezen – mikor már egyenesen a sorozótiszt rágta a sorozottak szájába, hogy hogyan kell elkerülni a katonaságot – egy kamu pszicho szakvéleménnyel tudtam pontot tenni az E kategóriám végére (addig akárhogy izzadtam, max. C kategóriára voltam jó, az meg pont arra elég, hogy mindent ugyanúgy csinálsz, csak még szivatnak is miatta), pár év múlva jött az F is.
Nagyon kellett amúgy vigyázni, nehogy az ember túllőjön a célon, mert simán bevonták például a jogsit is, ha mentálisan sérültre tudtad csak kihozni magad. Pilóta haver például már nagyon biztosnak érezte magát a dolgában, valamit visszaszólt távozóban a sorozóbizottságtól. Ott a levegő egyből megfagyott, X. honvéd, lépjen csak vissza! Miakurvaanyját képzel? Lényeg a lényeg, mire a laktanyakapuhoz ért, ahonnan telefonálni tudott a belügyes spanjának, addigra a hadügy már átszólt a belügynek és MÁR (kábé 5 percről beszélünk) be volt vonva a jogsija. Annyit tudott minden kapcsolatával elintézni, hogy végül nem bevonták a jogsit, hanem lekorlátozták. Beleskribálták szépen, hogy 80 kmph-nál gyorsabban nem mehet.
Azóta is azon röhög, ha ő ezt komolyan venné, még mindig a ferihegyi betonon dekkolna az összes rábízott nagyvas! :o)
Amúgy autóvezetésben sem zavarja nagyon, mert ha betartja a sebességet, mérésen megbukni nem tud. Ha meg másképp meszelik le, akkor meg nincs mérés, szóval úgy kretén a korlátozás, ahogy van, mert betartathatatlan.
(h)öreg 2013.07.19. 21:02:37
hungarisztan 2013.07.20. 00:08:18
Mivel nekem sokáig C kategória nézett ki, annyit tudok még, hogy az valami könnyített szolgálat, nem cipelhet, meg ilyenek, de maga a sorozó orvos is csak röhögött, hogy „na, maga aztán ezzel nagyon rosszul fog járni”! A gyakorlatban senki nem nézte, ha meg szólt érte valaki, azzal csak maga alatt vágta a fát. Lehet, hogy nem cipeltették vele a géppityut, de hogy állandó bérletet nyert a motoros fokára, az rozsdás bökő.
dvogabi 2013.07.20. 23:42:28
LordCsipisz 2013.07.22. 07:24:18
Dvorszky határőr 2013.07.22. 11:23:41
Meg is lett az eredménye. :)
Dvorszky határőr 2013.07.22. 11:29:18
Dvorszky határőr 2013.07.22. 11:31:55
Dvorszky határőr 2013.07.22. 11:32:41
Oldm4n 2013.07.22. 12:05:12
lutria 2013.07.23. 13:29:23
LordCsipisz 2013.07.24. 19:22:06
BlackBear 2013.12.26. 18:07:36
14 éves koromtól minden orvos aki megvizsgált azt mondta, hogy magából nem lesz katona...
1986. 1. sorozás "A" kategória, orvosi papír bemutatásával. 3 hónap múlva a megyei Hadkiegtől kaptam levelet, hogy x időpontban jelenjek meg a megnevezett szakrendelésen, mert a sorozáson egészségügyi problémát jeleztem. Az eredményt 3 napon belül juttassam el hozzájuk.
Ezt követően 2 hónap múlva egy Határőr százados megjelent édesanyám munkahelyén (nem otthon nálunk!) környezettanulmány miatt, mert hogy visznek Határőrnek. Amikor megtudta, hogy egészségügyi problémám van, azonnal el is köszönt, azzal a megjegyzéssel, hogy akkor talán mégsem... A jobb kéz nem tudta, hogy mit csinál a bal kéz.
1987-ben ismét hívtak sorozásra (ugyanúgy végig kellett csinálni a teljes procedúrát), ahol egy százados szomorú arccal közölte, hogy a hadsereg úgy döntött, hogy nem tart igényt a szolgálatomra... "E" kategóriát kaptam és többet nem zaklattak. De csak annak a szakorvosnak a szakvéleményét fogadták el, akihez ők küldtek. Akkor sem, azóta sem értettem, hogy miért így történt az esetemben, úgy tudtam, hogy bármely orvos szakvéleményét elfogadták. Nálam mégsem.
Még egy érdekesség ezzel kapcsolatban:
1988-ban az IKV-nál dolgoztam gázkészülékeket és fűtést javítottunk az IKV-s lakásokban. A sors úgy hozta, hogy a megyei Hadkieg parancsnokánál kellett fűtést javítani. A munka során folyt ki egy kis víz, nekiláttam ronggyal feltakarítani. Az ezredes nézett az ajtóból, majd megkérdezte "Fiatalember, maga ugye még nem volt katona?" (csak így a súrolási technikából, pedig mint volt kollégista nem először csináltam ilyet)...
Dvorszky határőr 2014.01.02. 12:46:48
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal