80

Szolgálati közlemény:
Ma két poszt jelenik meg, a február 28 és a 29, mert 1988 egy kurva szökőév volt, és emiatt egy nappal többet voltam katona. Ez a második poszt ma, nézd meg az előző napot is.

A jó büdös kurva anyját!
Szökőév van!

Egy nappal több a február, mint máskor!
Nem megszívtam?
Egy nappal többet leszek katona.

Rohadt élet!

1988. február 29. hétfő

Ketya ma is eljött, mondtam neki, hogy Apuval tegnapelőtt beszélgettünk, szerinte illene azon gondolkodni, mi lesz majd a sereg után. Kérdeztem, hogy ő mit akar most. Elmondta és tökéletesen egyezett a véleményünk.

1. Nem akar ő sem soha többet szakácsként dolgozni.

2. Ha megoldható máshogy se.

3. Legyen sok pénzünk.

Hurrá
Kurva jó terv!
Ezt kéne csinálni!

Kár, hogy például ha nem is dolgozunk, munkahelyünk kell legyen.
Nincs olyan, hogy nincs.

Azt büntetik.

Bevisz a rendőr.

Közveszélyes munkakerülés büntette.

Az szívás.
Miért ne lehetne, olyan, hogy valakinek nincs munkahelye?

Meg hogy nincs munkája!

Micsoda hülyeség!

Istenem, add, hogy eljöjjön az az idő, amikor nem lesz munkám!

Az a mennyország.

Nincs munkahelyem és nem büntetnek érte.
Basszus, de jól hangzik!

Csakhogy ezt nagyon is büntetik.

Csiszolni kell még a terven.

A kép: Pincehelyi Sándor, Sarló és kalapács / Hammer and Sickle, 1973