Centi_30.jpg378

 

 

 

Május 7. Csütörtök

Ma, kerek 30 nap után mehettem ki szabadnapra.

30 nap.

Nem is nagyon hallottam, hogy a törzsszakasznál lett volna ilyen hosszú benntartózkodásra példa. Az őrszázadoknál ez bevett gyakorlat, de a törzsszakasz válogatott csókosokból áll. Ha valami ordenáré baromságot nem csinálnak, akkor gyöngyéletük van. A bent töltendő szabadnap is igen ritka, de hogy valakit egy hónapig ne engedjenek ki, az mindenkit meghökkentett. Mintha egy leheletnyi tiszteletet éreznék emiatt, de persze van, aki egyszerűen csak agyalágyult marhának tart.

Edittel – azt hiszem - majdnem minden rendben. Mondjuk felvett valami új szokást, hogy rácsap a kezemre, ha az eltéved. Ehhez olyan, ellentmondást nem tűrő határozottság, olyan tűz van a szemében, hogy tisztán látszik, ádázul védekezni fog. De az is látszik, hogy az a tűz bennem dermesztő jeges hómezőt akar létrehozni.

Nincs erre esély. Nem hűlök le, a hómező csak egy apró sistergés, mint a vízcsepp a rezsón, olyan gyorsan elillan. Marad az alig kontrollálható vágy.
De ha nem a saját farkam dobol a fülemben, akkor jó vele. Beszélgetünk, nevetgélünk. Azt nem említem neki, hogy mi van nálunk itt benn, viszont rácsodálkozom a mindennapjaira, érdeklődöm, kérdezgetem, majd sikamlós vicceket engedek el. Kezdetben szellemes vagyok, aztán önkéntelenül alpári, mígnem a magam előtt is letagadott vágy egy hihetetlen nagy belső erekcióban kiteljesedik és a makkom belefúródik az agyamba, aztán mindenem a faszom lesz, bárhol érint meg, olyan mintha épp befogadna, majd szétrobbanok, de tisztelettudóan rábólintok, igen, milyen kis bájos, virágos blúzt vett tényleg.

Valóban.

Jól állt neki.

Csakhogy nekem sokkal jobban.

woman-phallus.gif

Centi_30.jpg459

 

 

 

 

Február 15. vasárnap

A laktanya három alegységből állt.
Az egyik a törzs-szakasz. Ez a laktanya ellátását végző katonák csoportja, sofőrök, raktárosok, stb. alkotják. Ide kerültem, úgy tűnik, szakács leszek. Valamit majd ki kell találnom, valami okosat, nem fejjel nekirontani a Határőrség földi helytartóinak, ahogy eddig tettem.

A másik az 1. század, az útlevélkezelők csoportja, a hiedelem szerint különféle fejesek elkényeztetett kölkei, mind csókos, mert ez a legjobb hely a határőrségnél.

A 2. század pedig a repülőgépek mellett 8 órában őrszolgálatot teljesítők csoportja, a KAMPÓS-ok. Valóságos büntetőszázad a ferihegyi FEP-en belül, a törzsszakasz és az első század katonái féltek attól, hogy ide kerüljenek, mint a tűztől. Remekül lehetett mindannyiukat fegyelmezni az áthelyezés emlegetésével.

MegJelölt ferihegyi laktanya.jpg

A laktanyát laza drótkerítés vette körül, két épületből, a kétszintes legénységi körletből és a parancsnoki épületből állt. A piciny, alig 200 fős laktanya egy gazos területet foglalt el a két repülőtér között, közel a tűzoltásra szánt mesterséges tó mellett. Közvetlen a laktanya legénységi épületétől, illetve a mellette futó kerítéstől pár méterre zajlik a civil élet, itt halad el mellettünk a ferihegyi reptérre vezető út, de a kerítés és az út közti területre betonfalat húztak fel, látni kocsit nem lehet, a hangjuk jut be csak, de az is nagyon megszűrve, foszlányosan.

Nyírő alezredes a laktanya parancsnok és a parancsnokság tagjai, mind elkötelezettek szocialista hazánk védelmét, a katonák kényelmetlenségének növelését és a józan ész teljes mellőzését illetően.