2013.04.23. 06:00
(149. nap) Színház
393
Április 23. Csütörtök
Koltay a csüti. Nem küldtem el időben a vacsorát, megbuktatott.
Elfelejtettem na.
Összekészítettem mindent, ahogy kell, de aztán az egyik korosztályom konyhamunkással beszélgetni kezdtünk és kiment a fejemből. Egyszer csak csörgött a telefon, Koltay ordított a túloldalon, hogy leszóltak neki a reptéri ügyeletes tisztek, hogy mi történt, nincs ott a vacsora. Magyarázzam meg azonnal, de hát nem tudtam értelmeset mondani, csak, hogy tényleg nem küldtem fel.
De mi az istenért, fiam? Na mindjárt átmegyek! – üvöltötte a telefonba.
Intettem a konyhamunkásnak, ilyen gyorsak sosem voltunk, néhány tizedmásodperc alatt vízben úszott a konyha, és én a vacsorás bödönöket huzigáltam az ajtóhoz, a segédem meg sikálta a padlót.
Koltay belépett és mint egy bika támadt nekem, hiába mondtam, hogy belefeledkeztünk a takarításba, a sárga földig leteremtett.
– Na ne röhögtessen, azonnal pakolja össze amit kell, küldöm a kocsit érte. Azt hiszi, hogy amiatt, hogy múltkor nem sikerült a szolgálati szabályzatot átírnia, akkor figyelembe se kell vennie? Ha nem tudja előbb elküldeni a vacsorát, akkor még későbbre tolja? Megérdemelné, hogy ne küldessem fel egyáltalán, aztán kiállítanám a visszaérkező éhes katonák elé, hogy elmondja mi is történt! Tanulja meg, hogy a társaival nem szórakozhat, ők fogják a maga seggét védeni, ha olyan a helyzet, kötelessége odafigyelni az ellátásukra! Hol van a bajtársiasság?
Na ezt baszdmeg jól megkaptam. Égett a pofám tényleg.
– A következő szabadnapjáról ne is álmodjon!
Felemelte a telefont és feltárcsázta Cupit és felvázolta a helyzetet.
– ...tudod kérlek, az ilyen szakács megérdemelné a lefokozást, ha rajtam múlna, repülne innen! Hamar a 2. században találná magát, hogy megtanulja milyen az őröknek kinn!
Itt beállt egy kis csend. Gondolom, az öreg elmondta, hogy tulajdonképpen pont ez a helyzet, tényleg repülök a szakácsoktól, meg gondolom, azt is, hogy ezt a saját kérésemre intézték el. Ettől úgy láttam, kissé lehiggadt.
– Maga tényleg az elhelyezését kérte innen? – nézett rám miután letette a telefont.
– Zászlós elvtársnak jelentem, igen.
Ő volt az egyetlen, akinek a szemében valami elismerésféle csillant, de ez elmúlt hamar.
– Nem sok jót jósolok magának, ha ennyire szarik a társaira. Ha nem változik vért fog hugyozni köztük. Én is magán tartom a szemem majd. Itt a konyhán lehet, hogy nagy legény, de majd meglátjuk, mi lesz magából, mert hogy ott is nagy lenne a mellénye, azt kötve hiszem.
Az ajtóból visszafordult, talán csak én reméltem, de mintha enyhe mosoly lett volna a szája sarkában, amikor rámutatott a vizes padlóra és mondta:
– Ezt a színházat meg tüntessék el.
15 komment
Címkék: telefon kocsi színház vacsora reptér szabályzat padló legény elhelyezés bajtársiasság zászlós takatítás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Oldm3n 2013.04.23. 10:38:24
Rollende Landstrasse 2013.04.23. 11:23:45
Pavel Korcsagin 2013.04.23. 12:49:58
Ezt meg kellene filmesíteni. Rendesen megcsinálja a napomat, mindig.
Oldm3n 2013.04.23. 19:58:34
Dvorszky határőr 2013.04.24. 15:10:37
Dvorszky határőr 2013.04.24. 15:17:25
Kozsok 2013.12.09. 20:58:50
Dvorszky határőr 2013.12.10. 18:02:27
Kozsok 2013.12.11. 08:58:36
csorsza 2014.02.03. 20:54:52
Jó ez a blog, grat, de a balfaszságod egyre idegesítőbb :)
Mondjuk, emlékeim szerint, volt ott bőven hozzád hasonló, antiszociális csávó elég, nem is lehettél te olyan egyedi eset :)
Dvorszky határőr 2014.02.03. 22:37:07
csorsza 2014.02.04. 11:07:21
Csak néha beleképzelem magam a másik oldal helyébe, és érzek időnként szimpátiát velük is :)
Dvorszky határőr 2014.02.07. 21:53:44
Rollende Landstrasse 2022.07.20. 17:59:51
Dvorszky határőr 2022.07.22. 20:08:43
És igazán megtisztelő, hogy ennyiszer olvasod és hogy még mindig nem unod, hogy akkor ezt gondolhatom, még mindig ad valami újat. Köszönöm!
:)