395

Április 20. Hétfő

Húsvét. Teljes nyugalomban telt. Ugyanúgy dolgoztam, mint rendesen, észre se lehetett venni, hogy ünnep van, talán csak egy leheletnyivel kevesebb a katona, de egyszerre nem mehetnek sokan haza, mert a laktanya létszáma épphogy optimális, a ferihegyi FEP jóindulattal mondva, az elégséges működéshez szükséges emberállománnyal üzemel.

Megint elsunnyogok napozni, olyan szép idő van, nem tudom kihagyni. A gazos terület most békés, virágos tisztássá vált, tartok is attól, hogy észrevesznek, annyira furán mutatok a fehér szakácsruhában.

Rikítok, vakítok.

Levetkőzöm gyorsan félmeztelenre, de nem sokat változik a helyzet.